Megelőzés

Ne hagyja megtörténni

Ön dönthet: megelőzi, vagy elszenvedi. Ne adjon esélyt a stroke-nak! Mindenkinek saját érdeke, hogy az agyi katasztrófát minden lehetséges eszközzel elkerülje.

Ha pedig a stroke tüneteit észleli, azonnal hívja a mentőket!

104

Az újabb agyi érkatasztrófa megelőzése

Bár a vizsgáló módszerek és a kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évek során, mégis azoknak, akik agyi érkatasztrófán estek át, jóval nagyobb eséllyel alakul ki újra ez a betegséget mint az átlag népességben. Ez különösen érvényes azokra a betegekre, akiknél továbbra is fennállnak az agyi érkatasztrófát kiváltó kockázati tényezők. Ezért különös jelentőségű a másodlagos megelőzés (szekunder prevenció).

A befolyásolandó kockázati tényezők a következők:

• a magasvérnyomás kezelése
• a cukorbetegség beállítása
• a vérzsírszint csökkentése
• a dohányzás elhagyása
• az ideális testsúly elérése
• a szívbetegségek, szívritmus zavar kezelése
• a súlyos nyaki érszűkület műtéti megoldása
• a vérlemezke összetapadást gátló gyógyszerek használata

A szélütés hatékony megelőzése érdekében érdemes mindenkinek tisztában lennie azzal, hogy előreláthatólag mekkora valószínűséggel következhet be nála a stroke. Ennek megállapításában segít a SCORE-táblázat. A módszernek köszönhetően előre becsülhető, hogy a nők, illetve a férfiak esetében a élekor és az egyes rizikófaktorok függvényében hogyan változik a szélütés bekövetkezésének esélye.

Csökkentsük a stroke kockázatát diétával

Úgy tűnik a mediterrán diétát követők védettebbek a stroke ellen.

Kevés nagy létszámú kutatás létezik még eddig a stroke és a mediterrán diéta kapcsolatából. Azonban az amerikai Harvard Egyetem Közegészségtani Intézete vállalkozott erre a feladatra és 75 ezer résztvevő bevonásával készítettek egy kutatást, aminek eredménye az lett, hogy akik ezt a fajta diétát választják 23%-al csökkentik a szívinfarktus és 13%-al a stroke kialakulásának esélyét.

Nézzük meg közelebbről, mit is az a mediterrán diéta:
– Ha van rá lehetőség akkor, amit csak tudunk nyersen fogyasszunk
– Rengeteg zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, a lehető legváltozatosabb módon
– A napi fehérjebevitelt a növényekből fedezzük, együnk minél kevesebb húst.
– Nem kell teljesen száműzni az életünkből a húst a mediterrán diéta miatt, egyszerűen csak a mértékekre figyeljünk oda. Belefér a hal, a fehér-és vörös húsok fogyasztása, de néha tatsunk hús mentes napot.
– A telített zsírok helyett ha tehetjük telítelen növényei olajokat használjunk.

webbeteg.hu/DMD

Folsavval a stroke ellen

A folsavat a vérnyomáscsökkentővel együtt érdemes szedni.

A Peking University First Hospital készített egy kutatást, amiből kiderült, hogy a folsav a hagyományos vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel együtt szedve nagyban hozzájárul a stroke elkerüléséhez. A folsavat már régóta vizsgálták de eddig nem sikerült eredményeket felmutatni. Éppen ezért számít áttörésnek a stroke megelőzése szempontjából ez az eredmény. Dr. Yong Huo a kutatás vezetője közel 20 700 beteget vizsgált meg, akik magas vérnyomással küzdenek. Két csoportra osztották a betegeket, az egyik csoport csak vérnyomáscsökkentőt kapott a másik csapat pedig folsavat is a gyógyszer mellé. A kutatás négy éven keresztül tartott és azoknak aki, nem szedtek folsavat 3,4 százaléka esett át strokeon vagy agyvérzésen, míg azoknak akik szedtek 2,7 százaléka. Tehát az eredmények azt bizonyítják, hogy a folsav szedése 0,7 százalékkal csökkentette a stroke kialakulásának kockázatát.

Mivel a folsav vízben oldódó vitamin így a vizelettel együtt hamar kiürül a szervezetünkből. Hogy ezt megakadályozzuk folyamatosan kell szedni, napi szinten. Érdemes tehát beépíteni a mindennapjainkba és étrend kiegészítőként szedni, hiszen számos pozitív élettani sajátosság van. A stroke kockázatának csökkentése mellett, azoknak is érdemes szedni, akiknek nincsenek vérnyomás problémái, valamint a kismamáknak is ajánlott, hiszen védi a magzatot.

A csendes szívroham

Jellemzői, veszélyei és hatékony megelőzése.

A Wake Forest Orvosi Egyetem kutatói végeztek tanulmányt kilencezer középkorú nő és férfi részvételével. Az alanyokat 13 éven keresztül követték nyomon és rendszeres klinikai ellenőrzések keretében kutatták a koszorúér elzáródás lehetséges okait, illetve az, hogy milyen arányban alakul ki a csendes szívroham. Ennek az infarktusnak a lényege, hogy a beteg nem észleli a tüneteket. Nincs se mellkasi fájdalom, se légszomj, se a végtagokba kisugárzó fájdalom. Az is kiderült a vizsgálat során, hogy sokan úgy estek át egy infarktuson, hogy csak sejtették, hogy a tünetek infarktus jelei, vagy egyszerűen csak fáradtságot éreztek.

Igaz, hogy tünetmentes, de nem jelenti azt, hogy nem veszélyes. Nagy károkat tud okozni a szívizomban, hiszen ugyan úgy a szívizom elhalását eredményezheti. A legnagyobb veszélye, hogy mivel a beteg nem érzékeli a tüneteket, az ellátást sem tudja időben megkapni.

40 éves kor felett egyébként is ajánlott rendszeres kardiológiai szűrővizsgálatokon részt venni. De akkor különösen ha a családban voltak magas vérnyomással, koleszterinszinttel vagy cukorbetegséggel küzdők, ha már előfordult a felmenők közül valakinél szívroham, vagy ha alapjáraton se él túl egészséges életet, mondjuk dohányzik vagy túlsúlyos. Az elkészült leletek alapján pedig orvos segítségével ki lehet alakítani a megfelelő életmódbeli változásokat. Dr. Sztancsik Ilona kardiológus is hangsúlyozza, hogy a szűrések és az életmód váltás segíthet elkerülni a csendes szívroham bekövetkezését.

Az alábbi változások pedig különösen ajánlottak:

 – Dohányzás elhagyása
 – Súlytöbblet leadása
 – Koleszterinben gazdag és zsírtartalmú ételek fogyasztásának mellőzése
  – Só bevitelének csökkentése
 – Stresszkezelés
 – Rendszeres testmozgás

hazipatika.com/DMD

Ebbe halunk bele a leggyakrabban

Nem speciális magyar, hanem világszintű problémáról van szó.

Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mikor mozgott utoljára vagy esetleg azt, hogy ma munka után vajon elindul-e sétálni, kocogni, eljut-e egy edzőterembe, mit válaszol?
Egyáltalán, eljut e az ilyen kérdésekig?

A többség valószínűleg nemmel felel. Nem speciális magyar problémáról van szó, bár igaz, a fizikai inaktivitás tekintetében mi sem lógunk ki a sorból. E tekintetben világméretű egészségügyi problémával kell szembenéznünk: ugyanis ez a negyedik legfontosabb halálhoz vezető kockázati ok, becslések szerint évente 3,2 millió ember haláláért felelős világszerte. A fizikai inaktivitás Európában a második legfontosabb halálozási ok. Ami nagyon egyszerűen annyit tesz, hogy nem mozgunk eleget.

Forrás: instah.com

A fizikai inaktivitás olyan egészségügyi problémákhoz vezethet, mint az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, a magas vérnyomás kialakuláa, hozzájárul a koleszterinszint emelkedéséhez, amely érszűkülethez majd érkatasztrófákhoz vezethet. De felel például a csontritkulásért is. Ha azonban ezt mind megfordítanánk, azaz az ellenkezőjét állítanánk, miszerint rendszeres mozgással mindez megelőzhet, máris érthetőbbé válik, miért is olyan fontos életünkben a mozgás.

Már persze, ha időt szánunk rá. A nemzetközi ajánlások szerint legalább heti 150 percet kellene közepes intenzitású kardio mozgással töltenünk. Ide tartozik a futás, a kerékpározás, a gyors gyaloglás, az úszás. Egy alkalom körülbelül 30 percig tartson, de intenzívebb, megterhelőbb mozgásnál elegendő a 20 perc is. S ha mindez idővel nem lenne elég (eleinte általában sok is), úgy beiktathatunk még heti legalább 2×30 perc izomerőnövelő mozgást is (pl: hasizomerő növelő edzés).

HÍRADÓ.HU

Kevesebb nő halna meg infarktus után, ha…

Több nő hal meg szívrohamban, mint mellrákban.

A szívrohamon átesett nők közül kevesebb halna meg, ha ugyanazt a kezelést kapnák, mint a férfiak – idézett a BBC hírportálja egy hosszú távú, nagy létszámmal végzett tanulmányt. Az angol Leedsi Egyetem és a svéd Karolinska Intézet kutatói svéd online kardiológiai adatbázis alapján dolgoztak, 180 368 svéd szívrohamot szenvedett páciens adatait elemezték. A vizsgálat tíz évet ölelt fel. A statisztika szerint a szívroham egy típusa esetében a nők kétszer nagyobb eséllyel haltak meg egy éven belül, mint a férfiak.

A kutatók azt is rögzítették, hogy a nők általában a férfiaknál kisebb eséllyel kapták meg a szívroham után ajánlott kezelést. ”Félreértés van a közvéleményben és az egészségügyi szakemberek körében is arról, hogy milyenek a szívrohamos betegek: középkorú, túlsúlyos, cukorbeteg, dohányzó férfit látunk magunk előtt, pedig a valóságban sokkal változatosabb a kórban szenvedő páciensek spektruma” – közölte Chris Gale, a Leedsi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

Forrás: pharmaphorum.com

Kimutatták, hogy a betegség egy típusánál a nők 34 százalékkal kisebb valószínűséggel kaptak elzáródott ereket nyitva tartó kezeléseket, többek között sztentet vagy bypass-műtétet. Huszonnégy százalékkal volt kisebb az esélye, hogy újabb szívroham megelőzésére sztatinokat írnak fel nekik, 16 százalékkal volt kevésbé valószínű, hogy vérrögképződést gátló gyógyszert. Az irányelvek mindkét nem esetében azonosak.

A kutatók azt találták, hogy amikor a női betegek is megkapták az összes ajánlott terápiát, akkor majdnem minden esetben csökkent a halálozások közti férfi-női különbség.
Gale professzor hozzátette, hogy a női pácienseknél ritkábban végzik el a diagnosztikai vizsgálatokat is, mint a férfiaknál, ami azt eredményezi, hogy 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak téves diagnózist.

Arra is rávilágítottak, hogy a vizsgálatban részt vevő nők nagyobb valószínűséggel szenvedtek más betegségekben – cukorbaj, magas vérnyomás -, ám mégsem ez okozta a halálozások közötti nemi különbséget.

HÍRADÓ.HU