Rizikófaktorok

Stroke-ot okozhatnak a szénsavas üdítők

Egy japán kutatás mutatta ki ezt az eredményt.

Japán kutatók egy csoportja végzett kutatást, hogy összefüggést találjanak a stroke és az infarktus valamint a szénsavas üdítők között. A kutatást Keijiro Saku a Fukuoka Egyetem professzora vezette és ő számolt be az eredményekről Londonban az Európai Kardiológiai társaság kongresszusán. Az eredményeik pedig azt mutatják, hogy ezek az italok növelik a metabolikus szindróma és a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát. A kutatók más italokat is megvizsgáltak, többek között tejet, teát, kávét, gyümölcsleveket, kakaót és ásványvizet is. De ezeknél az italoknál nem találtak ugyan ilyen kapcsolatot.

Forrás: thesun.co.uk

Már korábban is számtalan bizonyíték került napvilágra azzal kapcsolatban, hogy a cukor és az elhízás nagyon súlyos egészségügyi problémákat okoz. Simon Stevens a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) vezérigazgatója is aggodalmát fejezte ki a problémával kapcsolatban. Ő a gyerekek és a szénsavas üdítők kapcsolatának kockázatára is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy semmi jó indok nincs amellett, hogy a gyerekek ezeket a cukros üdítőket fogyasszák, hiszen egészségtelenek és egyáltalán nem rendelkeznek tápanyagokkal.

Tehát ha tenni szeretnénk a stroke és a szívinfarktus ellen, akkor a szénsavas üdítőket száműzzük az életünkből.

hazipatika.com/DMD

Kevesebb nő halna meg infarktus után, ha…

Több nő hal meg szívrohamban, mint mellrákban.

A szívrohamon átesett nők közül kevesebb halna meg, ha ugyanazt a kezelést kapnák, mint a férfiak – idézett a BBC hírportálja egy hosszú távú, nagy létszámmal végzett tanulmányt. Az angol Leedsi Egyetem és a svéd Karolinska Intézet kutatói svéd online kardiológiai adatbázis alapján dolgoztak, 180 368 svéd szívrohamot szenvedett páciens adatait elemezték. A vizsgálat tíz évet ölelt fel. A statisztika szerint a szívroham egy típusa esetében a nők kétszer nagyobb eséllyel haltak meg egy éven belül, mint a férfiak.

A kutatók azt is rögzítették, hogy a nők általában a férfiaknál kisebb eséllyel kapták meg a szívroham után ajánlott kezelést. ”Félreértés van a közvéleményben és az egészségügyi szakemberek körében is arról, hogy milyenek a szívrohamos betegek: középkorú, túlsúlyos, cukorbeteg, dohányzó férfit látunk magunk előtt, pedig a valóságban sokkal változatosabb a kórban szenvedő páciensek spektruma” – közölte Chris Gale, a Leedsi Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

Forrás: pharmaphorum.com

Kimutatták, hogy a betegség egy típusánál a nők 34 százalékkal kisebb valószínűséggel kaptak elzáródott ereket nyitva tartó kezeléseket, többek között sztentet vagy bypass-műtétet. Huszonnégy százalékkal volt kisebb az esélye, hogy újabb szívroham megelőzésére sztatinokat írnak fel nekik, 16 százalékkal volt kevésbé valószínű, hogy vérrögképződést gátló gyógyszert. Az irányelvek mindkét nem esetében azonosak.

A kutatók azt találták, hogy amikor a női betegek is megkapták az összes ajánlott terápiát, akkor majdnem minden esetben csökkent a halálozások közti férfi-női különbség.
Gale professzor hozzátette, hogy a női pácienseknél ritkábban végzik el a diagnosztikai vizsgálatokat is, mint a férfiaknál, ami azt eredményezi, hogy 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak téves diagnózist.

Arra is rávilágítottak, hogy a vizsgálatban részt vevő nők nagyobb valószínűséggel szenvedtek más betegségekben – cukorbaj, magas vérnyomás -, ám mégsem ez okozta a halálozások közötti nemi különbséget.

HÍRADÓ.HU

Magas vérnyomás

Az erek egyik legnagyobb ellensége a magas vérnyomás, ismerjük meg közelebbről romboló tevékenységét.

Ereink védelmében mindent meg kell tennünk, hiszen ők szállítják az egész testünkben a tápanyagokat és a az oxigént. A magas vérnyomás azonban, nagyban károsítja az erek állapotát, ezzel az egészségünket kockáztatva.
A tartósan magas vérnyomás az egész érrendszerre kihatással van. A túlzott nyomás miatt feszültség alakul ki az erekben, károsítva azokat. Az érfal károsodása hozza létre a plakkokat, amik elzárják a vér útját, így az erek nem tudnak kellő oxigént és tápanyagot szállítani, ennek következtében pedig károsodik az agyszövet és a koszorúér.
Magas vérnyomás esetén a szem idegek az elsők, amik károsodnak. Éppen ezért a szemfenék vizsgálatából könnyen megállapítható a magas vérnyomás. A folyamatos magas vérnyomás súlyos, akár életveszélyes kimenetelű betegségeket okoz.

Forrás: businessdayonline.com

A leggyakoribb ilyen betegségek:
– A látásképesség csökkenése, a szemfenékben található erek károsodása miatt
– Agyvérzés
– Az artéria bevérzése, átszakadása vagy szűkülete
– Veseelégtelenség
– Szívelégtelenség, szívizomelhalás, vérellátási zavarok
– Végtagok artériás szűkülete, keringési zavarai

Mindegyik problémára igaz, hogy sokkal egyszerűbb megelőzni, mint kezelni őket. Mindezen betegségek alapját tehát a magas vérnyomás okozza, így ezt a problémát kell megelőzni, vagy kezelni.

hazipatika.com/DMD

A gyerekeket is veszélyezteti a stroke

A stroke nem csak felnőtt és időskori probléma.

Egy tanulmány szerint 100.000 gyerekből tíznél fordulhat elő agyi katasztrófa és az első életév a legkritikusabb. Szerencsére a stroke kockázata csökken az életkor előre haladtával, azonban egy strokeos baba jut minden 4000. élveszületésre. A rehabilitáció természetesn ebben az esetben is ugyan olyan fontos szerepet játszik, mint a felnőtt kori stroke esetén.

Forrás: essentialbaby.com.au

Azért, hogy megóvjuk gyermekeinket figyeljünk oda a következő tényezőkre, amik a legfőbb veszélyforrást jelentik:
– kiszáradás
– feji vagy nyaki fertőzés
– fejet ért sérülés
– autoimmun rendszer betegsége
– gyulladásos bélbetegség

Továbbá kockázatos lehet a terhesség ideje alatt történő magzatvíz megfertőződése, a korai magzatburok repedés és a terhességi magas vérnyomás.

webbeteg.hu/DMD

Kor

Az életkor növekedtével megnő a stroke valószínűsége is. A stroke-os betegek kétharmada 65 éven felüli. (A hazai stroke-betegek körülbelül 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok stroke-betegeihez képest.)

A megbetegedések aránya a 60-80 évesek korcsoportjában a leggyakoribb. Sajnálatos ugyanakkor, hogy már 20 éves kortól kezdődően nem jelentéktelen a betegek száma. Népegészségügyileg férfiak esetében 40 éves kor fölött, nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni.

Ötvenéves kor felett 10 évenként megduplázódik a szélütés kockázati tényezője.

Nem

Még nem tisztázott okokból kifolyólag a szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében.

A nők 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen stroke-eseményt, mint a férfiak, azaz a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké.

Családi vagy egyéni kórtörténet

A családban előforduló agyi érbetegség szintén tényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz.

A szélütésen átesettek több mint fele 8 éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak.

Az összefoglalt rizikófaktorokon kívül számos kockázati tényező játszhat közre a szélütés kialakulásában. Ezek az esetek túlnyomó részében együtt fordulnak elő, ami tovább növeli a szélütés fellépésének esélyét.

 Életmódbeli tényezők mutatói – lapozz!

Magasvérnyomás (hypertonia)

Az érelmeszesedés, az agyinfarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás. Magasvérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van.

Ekkor további vizsgálatokra, rendszeres (általában a beteg élete végéig tartó) kezelésre és ellenőrzésre van szükség.
A magasvérnyomás betegség gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének (systoles) minden 10 Hgmmel történő csökkentése az agyi érkatasztrófák kockázatát 30%-al, míg az alsó értékének (diastoles) 5-6 Hgmm-es mérséklése 42%-al csökkenti.

Magas vérzsírszint (hyperlipidaemia)

A vér emelkedett koleszterin és zsírtartalma valamint az érelmeszesedés és szívbetegségek kapcsolata jól ismert.

A vérzsírok összetevői az összkoleszterin (káros: LDL, védő HDL koleszterin) és a triglicerid. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális.
Az eddigi vizsgálatok valószínűsítik, de egyértelműen nem bizonyították a magas vérzsírszint és az agyinfarktus kapcsolatát.

Az viszont egyértelműen bizonyított, hogy akik koleszterin keletkezését gátló gyógyszert szednek, azokban csökken az agyinfarktus gyakorisága.

A magas zsírszint oka lehet a helytelen zsír dús táplálkozás és a szervezet fokozott zsírtermelése. Míg a helytelen táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel (hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása) befolyásolhatók, addig a fokozott zsírtermelés megfelelő átló gyógyszerekkel rendezhető.

Cukorbetegség (diabetes mellitus)

A cukorbetegség is az agyinfarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mmol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami laboratóriumi
vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki.

Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kísérőbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

Elhízás

Az elhízás, ami korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magasvérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza.

A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van.
Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energia bevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.

Dohányzás

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány.

Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje. Ezen összetett hatása miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyinfarktus gyakoriságát. A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:

A dohányzás abbahagyása után 20 perccel : A vérnyomás, pulzus javul. 1 nappal: A szívroham valószínűsége csökkenni kezd. 3 hónappal: A keringés javul. 1 évvel: A szívkoszorúér betegség veszélye már csak fele a dohányzókénak. 5-15 évvel: Az agyinfarktus veszély már akkora, mintha sose dohányzott volna.

Fizikai aktivitás

A rendszeres fizikai aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából, főleg férfiaknál jelentős. 

Napi 30 perc séta csodákat művelhet. 

Alkohol

Több, gyakran ellentmondó közleményből levonható és ma már elfogadottnak tekinthető végső következtetés szerint az alkoholfogyasztás és a stroke között meghatározható összefüggés alapján az enyhe, illetve mérsékelt (maximum: bor 240 ml/nap, sör 720 ml/nap, tömény 90 ml/nap) és megfelelő minőségű alkohol fogyasztása fajtától és nemtől függetlenül némileg csökkenti a stroke rizikóját.

A krónikus alkoholizmus hatása viszont ezzel ellentétes, mely négyszeresére növeli a stroke rizikóját.

Szájon át szedett fogamzásgátlók

A magas ösztrogéntartalmú (50 mg fölötti) fogamzásgátló tabletták korai generációi jelentősen, körülbelül ötszörösére növelték a stroke-rizikót.

Az újabb szerekre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. Migrén miatt kezelt betegeknél fogamzásgátló szedése mellett a stroke rizikója feltűnően magas: 13,9 százalék.

Szívritmus zavar (pitvar brillatio)

Elsősorban 60 éves kor felett jelentkező kockázati tényező, melynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll.
Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, addig 80-89 éves kor között 24%-ban fordul elo. Ez hajlamosít a szívben vérrög kialakulására, ami az agyi érbe kerülve érelzáródást, agyinfarktust okoz.

Amennyiben valaki szívritmus zavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulnia részben ennek okának tisztázása, részben a megfelelő kezelés beállítása miatt.

Az agyinfarktus kivédésére általában véralvadás gátló szedése szükséges. Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet cukorbetegségük vagy magasvérnyomás betegségük van. A megfelelően beállított kezeléssel az agyinfarktus relatív kockázata 68%-al csökkenthető.

Milyen tünetek esetén kell pitvarfibrillációra gondolni?

A betegek egy része teljesen tünetmentes, a ritmuszavart csak rutin kontroll során készült EKG-n véletlenül fedezik fel; más esetekben azonban a pitvarfibrilláció változatos tüneteket okoz, melyek lehetnek:

• szabálytalan, szapora szívdobogásérzés
• fáradékonyság, csökkent terhelhetőség
• terhelésre jelentkező nehézlégzés, fulladás
• bizonytalan jellegű, többnyire enyhe mellkasi fájdalom
• alacsony vérnyomás
• zavartság