ÖTSZÖR NAGYOBB ESÉLYE IS LEHET A STROKE-RA, TUDTA?

Hazánkban évente több mint 40 ezer új stroke esetet regisztrálnak. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a magyar lakosság egészségi állapota messze a nemzetközi átlag alatt marad. Még mindig sokan nem ismerik a szélütés tüneteit, nincsenek tisztában azzal sem, hogy ha valaki pitvarfibrillációban szenved, ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta. Ezért a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Stroke Társaság 2015-öt a „Stroke Megelőzés Évének” tekinti.
Verseny az idővel

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlen, és elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. A halálokokat tekintve a szív- és érrendszeri betegségek és ezen belül a stroke vezető szerepet töltenek be. Az elmúlt években útjára indított „Ne késlekedj” kampány elsősorban a stroke tüneteire, a hezitációs idő csökkentésére és az azonnali mentőhívás jelentőségére hívta fel a lakosság figyelmét, míg az idei emellett a pitvarfibrilláció felismerésére, kezelésére helyezi a hangsúlyt. Nagyon kevesen tudják, hogy aki ebben a betegségben szenved, ötször nagyobb az esélye, hogy megüsse a guta.
Három fő tünet

A stroke a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség. Európában éves viszonylatban 1,4 millió halálesetet regisztráltak, míg hazánkban 200–250 ezren élnek a betegség árnyékában. Évente mintegy 40–50 ezer ember kerül a stroke központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében. A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, ugyanakkor a férfiakat 5 évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket.

A statisztikai adatok szerint a szélütést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12–18 százalék beszédzavarban szenved. 22 százalék járásképtelen, 24–53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd – ismertette az aggasztó számokat prof. dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság (MST) elnöke.

Mint hangsúlyozta, a stroke-nak három fő tünete van: a száj félrehúzódása, beszéd­zavar, féloldali végtaggyengeség. Bereczki Dániel szerint tisztában kell lenni azzal, hogy az agyérkatasztrófa nem fáj, ezért hajlamosak vagyunk várni, hogy a tünetek maguktól elmúljanak. A páciens túlélési, valamint a mihamarabbi és a legkevesebb visszamaradó tünettel való gyógyulási esélyeit nagyban befolyásolja, hogy milyen gyorsan kerül az illető a kórházba.
Ne várjanak!

Éppen ezért, ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja a beteg vagy a beteg környezete, azonnal értesíteni kell az Országos Mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni. Míg a szívinfarktus igen erős fájdalommal jár, addig „sajnos” az agyi érkatasztrófa általában nem okoz fájdalmat. Így az emberek nem veszik komolyan a szélütés jeleit, halogatják, hogy mihamarabbi orvos segítségét kérjenek, így gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba.

A megelőzés érdekében nagyon fontos a rizikófaktorok karbantartása. A stroke kockázati tényezői között említhetjük a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, az extrém túlsúlyt, a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, de köztük van még az úgynevezett pitvarfibrilláció is, ami az egyik leggyakoribb szívritmuszavar. A betegség jelentősen megnöveli a szélütés kockázatát, amely jelentős fizikai károsodást, bénulást, az életminőség jelentős romlását, vagy akár halált is okozhat.

HBN